EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

A VÉDŐOLTÁS

AZ EMBERISÉG NAGY VÍVMÁNYA

Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetünket érő fertőzésekre megfelelő választ adjon, vagyis felvegye a versenyt a kórokozókkal, és le is küzdje azokat. Egy egészséges immunrendszernek többféle eszköze is van ehhez. Dr. Zilahy Mónika, a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyásza augusztusban az oltások világába vezet be bennünket. Cikksorozatunk első részéből kiderül, hogy mire jó a védőoltás, mi az a nyájimmunitás, vagy hogy milyen oltásokat érdemes felnőtt korban is beadatni magunknak.


A fertőzésekre adott válasz több tényezőből tevődik össze, ennek egyik fontos eleme az, hogy ha a szervezetünk már korábban is találkozott az adott kórokozóval, akkor egy újabb találkozás alkalmával már emlékezni fog rá. Így gyorsabban, erőteljesebben, ezáltal hatékonyabban tud támadást indítani a fertőzés ellen. Ennek a bizonyos immunmemóriának a kialakítását végzik a védőoltások. Később, ha az adott kórokozóval ismét találkozunk, a szervezetünk gyorsan le tudja küzdeni a fertőzést.

MIRE JÓ A VÉDŐOLTÁS?

A védőoltásokat olyan kórokozók ellen adják, amelyek súlyos, akár maradandó károsodással járó vagy halált okozó fertőző betegséget okoznak. A védőoltások széles körű használatának köszönhetően nagyon sok, korábban komoly járványokat okozó betegséget ma már csak hírből ismerünk. Az oltások eredményességét tükrözi, hogy az olyan, gyorsan sok áldozatot követelő betegségeket, mint például a feketehimlő sikerült  az egész világon visszaszorítani.

Léteznek olyan betegségek is, amelyek nem kifejezetten a fertőzött egyénre jelentenek veszélyt, hanem - várandósság esetén - súlyos magzatkárosodást okozhatnak. Ilyen betegség a rózsahimlő (rubeola), amelynek veleszületett formája az ellene bevezetett oltásnak köszönhetően gyakorlatilag teljesen eltűnt.

AZ OLTÓANYAGOK SOKFÉLÉK LEHETNEK 

A védőoltásokban a kórokozó vagy élő, de legyengített, vagy elölt formában van jelen. Bizonyos oltóanyagok azonban csak a kórokozó egy bizonyos részletét tartalmazzák. Az oltás működési elve szerint az oltóanyag a szervezetbe jutva immunválaszt vált ki, ezért nem kapjuk el később a betegséget. A védőoltások egyaránt használhatók vírusok és baktériumok okozta fertőzésekkel szemben is. Bár az immunrendszerünk bizonyos szempontból másként reagál ezekre a fertőzésekre, az immunmemória szerencsére ugyanúgy kialakulhat.

Ahhoz, hogy bizonyos fertőző betegségekkel szemben a védettség tartós maradjon, az immunrendszer memóriáját bizonyos időnként „fel kell frissíteni”. Erre valók az ismételten beadott védőoltások. Az emlékeztető oltások beadásának a védőoltás típusától függően meghatározott ütemezése van. Az orvosok az életre szóló védettség fenntartásához nemcsak gyerekkorban, hanem felnőttként is a javasolják az emlékeztető oltások beadását.

MI FÁN TEREM A NYÁJIMMUNITÁS?

A védőoltással megelőzhető betegségek esetében az immunizáció, vagyis az oltás beadása és a megfelelő immunválasz kialakulása a feltétele annak, hogy az ember védettséget élvezzen adott betegséggel szemben. Ha egy közösség tagjai elegendő számban válnak védetté, immunissá, akkor abban a közösségben a fertőzés nem tud járványt okozni. Ennek köszönhetően a nem immunis, tehát nem védett egyének is sokkal kisebb eséllyel betegszenek meg, mivel az oltottak immunitása azokat is megvédi a fertőzéstől, akik nem kaptak semmit a betegség ellen. Ez a nyájimmunitás. 

A nyájimmunitás védi például az újszülötteket, csecsemőket, akik még túl fiatalok bizonyos oltások beadásához, vagy azokat a krónikus betegeket, akik a betegségükből vagy a gyógyszeres kezelésből adódóan immunhiányosak, vagyis a szervezetük nem képes a kórokozók elleni megfelelő védekezésre. Ezeknél a betegeknél bizonyos védőoltások beadása veszélyes lehet, vagy az oltást hiába adjuk, nem tudja kiváltani a kívánt hatást és nem alakul ki immunitás. Vannak olyan emberek, akiket a nyájimmunitás is meg tudja védeni a fertőzéstől, ami azonban csak akkor működik, ha a lakosság meghatározott hányada megkapja a védőoltást és védetté is válik. Ezért is nagyon fontos a megfelelő oltási fegyelem.

MILYEN VÉDŐOLTÁSOKAT ÉRDEMES FELNŐTTKÉNT IS BEADATNI?

A tartós immunitás fenntartásához bizonyos oltásokat meghatározott időközönként ismételni kell. A gyermekkorban kötelező védőoltások között is akadnak ilyenek.
Fiatal csecsemőkorban például a tetanusszal, a diphtériával és a szamárköhögéssel szemben alkalmazzák az immunizációt. Bár ezeket az oltásokat gyermekkorban is többször is megismétlik, a további biztos védettség érdekében 18 éves kor után tíz évente érdemes egy emlékeztető oltással felfrissíteni immunrendszerünk memóriáját.
Felnőttkorban érdemes lehet a bárányhimlő vagy a kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni védőoltást is beadatni.  A HPV (human papillomavírus) elleni oltóanyag szintén életmentő lehet, mert nem csak a fertőzés ellen véd, hanem a vírus provokálta daganatos elfajulást is megakadályozza, ezáltal rákmegelőző hatása van. Férfiak és nők számára is ajánlott, életmódtól és szexuális aktivitástól függően akár idősebb életkorban is.
A pneumococcus nevű baktérium bármelyik fajtája okozhat súlyos tüdőgyulladást. Sajnos a csecsemők, a kisgyerekek és az idősebbek jóval fogékonyabbak rá, mint egy normál immunrendszerrel rendelkező felnőtt. Kevesen tudják, de ez a baktériumtörzs nem csak a babákra, hanem az 50 év feletti felnőttekre is veszélyes. Ha valaki a veszélyeztetett korba lép, érdemes a háziorvossal egyeztetve beadatnia magának a védőoltást.
A meningococcus különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás nagyon súlyos, sokszor halálos kimenetelű betegség. Az immunizáció ellene kora csecsemőkorban kezdődik. Mivel a kórokozó zárt közösségekben helyi járványok kialakítására képes, ezért a közösségbe járó fiatal felnőtt korosztály megfelelő átoltottságának kialakítása érdekében ideális lenne nekik is minél nagyobb körben megkapniuk a védőoltást.



A SZEZONÁLIS OLTÁSOK IS FONTOSAK


Az ősz közeledtével egyre aktuálisabb az influenza elleni védőoltás kérdése. Kell, nem kell? Érdemes, nem érdemes? Dr. Zilahy Mónika véleménye szerint az oltás mindenki számára ajánlott, különösen azoknak, akik számára különösen veszélyes lehet a fertőzés – ilyenek az idősek, a krónikus betegséggel élők, illetve az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelésben részesülők.

A járvány terjedésében kiemelt szerepe lehet az egészségügyi dolgozóknak, a közösségbe járó gyerekeknek, illetve az őket körülvevő felnőtteknek (óvónők, pedagógusok), így az ő évente történő oltásuk kiemelten fontos.  

Ha olyan helyre utazunk, ahol a hazánkban szokásos fertőzéseken túl más, oltással megelőzhető betegségekkel is számolni kell, akkor nagyon fontos az utazás előtt már hetekkel, hónapokkal mérlegelni a szükséges oltások beadását. Azzal kapcsolatosan, hogy az adott országban milyen betegségekkel találkozhatunk, milyen oltásokat érdemes beadni, a hazánkban több helyen is működő speciális oltóközpontok segítenek. Távol-keleti, afrikai országokba utazáskor gyakran van szükség például hepatitis A, veszettség, tífusz, sárgaláz, malária elleni védettségre, illetve bizonyos gyermekkorban kapott oltásainkból emlékeztető oltások beadására, így a diphteria, tetanusz, gyermekbénulás, meningococcus, vagy hepatitis B elleni ismétlőoltásra is.



HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyásza, Dr. Zilahy Mónika együttműködésével készült.



EZ IS ÉRDEKELHETI!