SPORTOLÁS KÖZBEN KÖNNYEN SÉRÜLHETNEK AZ ÍZÜLETEK

Aki sokat mozog, az tudja: a sportsérüléseket sajnos nehéz kivédeni. Jó hír azonban, hogy egy kis odafigyeléssel az ízületeket érintő könyök-, térd- és csuklósérülések könnyen elkerülhetők.

Az ízületeket a test egyik legnehezebben kezelhető és leglassabban gyógyuló részeiként tartják számon. Fokozottan figyelni kell rájuk, hiszen a sérülést követő rehabilitáció bizony hosszú időt vehet igénybe, és nem is mindig sikerül teljesen.

A csukló és a könyök sérülései általában gyors irányváltáskor és test-test érintkezéskor jelentkeznek.

A csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok túlerőltetésének következményeként alakul ki a golfkönyök. Ez azt jelenti, hogy a könyök belső felszíne nyomásérzékennyé válik. Ilyenkor már az is igen komoly fájdalmat okoz, ha csak a kézfejünket akarjuk behajlítani.

Amennyiben az alkar feszítő izmait erőltetjük meg, teniszkönyökünk lesz. Ez sem fájdalommentes, hiszen az izom begyullad, és már érintésre is igen érzékeny. Ebben az esetben a fájdalom elsősorban akkor erősödik, ha a kezünket és az ujjainkat hátrafelé feszítjük.

HA A TÉRD SÉRÜL

A legtöbb térdsérülés sportolás közben alakul ki. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, szükségünk lesz egy kis anatómiai tudásra.
A térdízület része a combcsont ízület, a lábszárcsont ízület, és a térdkalács. Ez utóbbi egy erős ín segítségével csatlakozik a lábszárcsonthoz, ami lehetővé teszi, hogy felette található négyfejű combizom segítségével kinyújthassuk vagy megfeszítve tarthassuk a térdet. A térdízületet alkotó részeket különféle szalagok és az ízületi tok köti össze. A sérülés kialakulásában a két oldalszalagnak és a két keresztszalagnak van a legnagyobb szerepe.

A belső és a külső rögzítő szalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről. A szalagoknak, inaknak, az ízületi toknak és a térdízület porcgyűrűjének az a feladata, hogy megakadályozza a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékű elmozdulását.

Legtöbbször a térdízületnek az a része sérül meg, amelynek egyik legfontosabb feladata az ütközés csillapítása.

Ha kicsi a szakadás mértéke, akkor nagyjából egy hónap alatt magától is meggyógyulhat. Ha nagy a baj, műtét is lehet belőle.

A térd sérülései sok esetben már több figyelemmel, nyújtással is megelőzhetők lennének, de persze nagyon fontos a rendszeresen végzett mozgás is. A térd esetében a combfeszítő és a combhajlító izmokat célszerű erősíteni.

AMIKOR ROSSZUL ESÜNK

Amikor megbotlunk, magunk elé kapjuk a kezünket, hogy tompítsuk az esést. Ezzel azonban azt érjük el, hogy a kezünkre esünk. Sajnos ilyenkor könnyen megsérülhet a csuklónk is.

Fontos, hogy a csukló szempontjából különösen veszélyes sportoknál (például a küzdősportok, a röplabda vagy a görkorcsolyázás) viseljünk csuklóvédőt.

A leggyakoribb probléma az esés következtében történő, a hüvelykujj alatti csuklócsont repedése vagy törése, de sűrűn előfordul az ínszalag rándulása is.

Ha megvan a baj, vizsgáljuk meg, mennyire komoly a helyzet, és sürgősen keressünk fel egy szakorvost. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, rögzítsük a sérült részt. A könnyebb sérülések - törések, részleges szakadások - általában gipsz viselésével orvosolhatóak, de a szalagszakadások esetén ahogy már korábban is említettük, műtéti eljárásra is szükség van. Ebben az esetben akár több hónap is lehet a rehabilitáció.

A cikk Dr. Szigetvári András traumatológus szakorvos együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A sportrehabilitáció szerves része a visszatérési folyamatnak

Mit csinál a sportrehabilitációs tréner?

Amikor az edzés több kárt csinál, mint hasznot

A sportsérülések kezelési protokollja nemzetközi iránymutatásokat követ