EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

NŐGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLAT AKKOR ÉS MOST

Bár még a koronavírus járvány elején vagyunk, reméljük, hogy néhány hónap múlva minden visszatér majd a régi kerékvágásba, és nők a ismét rutinszerűen részt vehetnek majd részt az általános nőgyógyászati vizsgálatokon. Azonban addig azt is érdemes tudnunk, milyen esetekben célszerű a jelenlegi járványügyi helyzetben nőgyógyászhoz fordulnunk.

A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik. Ahogy más egészségügyi problémák esetében is az adott terület szakemberéhez fordulunk, így nőgyógyászhoz is akkor megy az ember, ha a fentiekkel kapcsolatos problémája van. Mikor érdemes? Nézzük csak! Ha rendszeres szexuális kapcsolatban élünk, mindenképpen. Ha gond van a ciklusunkkal, vagy bármilyen, kismedencei szervünk rendetlenkedik (méh, petefészkek), szintén fontos az ellenőrzés.

Szintén érdemes felkeresnünk nőgyógyászunkat tervezett gyermekvállalás előtt, továbbá ha a terhesség jeleit észleljük, vagy ha kívánt gyermekáldás nem következik be. Azonban panaszmentes esetben sem szabad megfeledkezni a szűrővizsgálatokról. Többek között azért is fontos az orvosi ellenőrzés, mert egy megfelelő időben történt nőgyógyászati konzultáció sok mindenre választ adhat, és megelőzheti a jövőbeni, kezeletlen betegségből adódó komplikációkat is.

HOGYAN ZAJLIK AZ ELSŐ VIZSGÁLAT?


Az első nőgyógyászati vizsgálat előtt minden nő nagyon izgul, bár korántsem annyira kellemetlen, mint azt elsőre elképzeljük. Az első vizsgálat élménye életre szólóan meghatározhatja a páciens nőgyógyászhoz való viszonyát. A nőgyógyászati vizit más orvosi vizsgálatokhoz képest különösen intim. Fontos hogy olyan nőgyógyászt válasszunk, akiben maximálisan megbízunk. A vizsgálat első lépéseként az orvos kérdéseket tesz fel, a kórelőzményre és a jelenlegi panaszokra vonatkozóan.

Ezekre a kérdésekre érdemes előre felkészülni: Mikor volt az utolsó menstruáció első napja? Szabályos-e a ciklus? Él-e rendszeres nemi életet? Hogyan védekezik? Volt-e korábban terhes?


Ha van valami kérdésünk, célszerű azt papíron előre rögzíteni, mivel a nagy izgalom közepette gyakran elfelejtjük ezeket.


A beszélgetést követi a vizsgálat maga. A vizsgálóhelyiségbe érkezés előtt a célravezetőbb és komfortosabb vizsgálat céljából mindenképp ürítsük ki a húgyhólyagunkat. A vizsgálat az alsónemű eltávolítását követően egy speciális, nőgyógyászati vizsgálóágyon történik. A lábtartóval felszerelt ágyon a feneket a lehető legjobban lecsúsztatva olyan helyzetbe kell kerülnie a páciensnek, amiben a szakorvos könnyen hozzáfér a vizsgálandó területhez. Első lépésként ellenőrzik a külső nemi szerveket (csikló, kis-, és nagyajkak) és megnézik, hogy van-e bármilyen, szabad szemmel látható rendellenesség rajtuk.


Ezután egy „kacsának” nevezett feltáró eszközt tesznek a hüvelybe, melynek segítségével látótérbe kerül a hüvely és a méhnyak. Ezt követően kerül sor a citológiai mintavételre, amit a köznyelvben rákszűrésnek hívnak.

A kenetvétel során a méhnyakról kaparnak le egy adott mennyiségű sejtet egy erre a célra specializált eszközzel.


Amennyiben szükséges, ekkor van lehetőség HPV és STD kórokozók vizsgálatához szükséges mintavételre is. A levett minta ezután laborba kerül majd, az eredmény általában egy-két hét után tudható meg. Végül a méhnyak felszínét speciális nagyítóval (kolposzkóp) is megvizsgálják különféle oldatokkal ecsetelve.


Ezután végzik el a tapintásos vizsgálatot, mely során az orvos egy vagy két ujját óvatosan a hüvelybe vezeti, míg másik kezével az alhasat tapintja. A vizsgálat során a méh és környezetének áttapintására kerül sor.


A fenti vizsgálati módszerek mellett napjainkban a hüvelyi ultrahang is a vizsgálat egyik eszköze. A nőgyógyász ebben az esetben egy zselével és műszeróvszerrel bevont vizsgálófejet csúsztat be a hüvelybe. A fej mozgatásával rálátása nyílik a kismedencére, és képet kap a méh elhelyezkedéséről, szerkezetéről, valamint a petefészkekről is.


A vizsgálat utolsó részében a nőgyógyász a női mellet vizsgálja meg. A tapintásos vizsgálat során a mellben csomókat, elváltozásokat keres, és ellenőrzi, hogy a mellnek van-e bármilyen kóros, szemmel látható elváltozása. A nőgyógyász feladatai közé tartozik az is, hogy megmutassa, hogyan végezzen a páciens önvizsgálatot. 40 éves kor fölött, illetve fokozott rizikó esetén (például családban előfordult rosszindulatú emlődaganat) fiatalabb korban is műszeres emlővizsgálatot (ultrahang, mammográfia) javasolhat az orvos.


A vizsgálat egyik része sem fájdalmas, inkább csak kellemetlen.


Nemi életet még nem élt szűz páciensek esetében a leggyakrabban a hüvelyi feltárástól és a kétkezes vizsgálattól eltekintenek. Ilyenkor végbélen keresztüli vizsgálatot és hasi ultrahang vizsgálatot végeznek.

MIKOR FORDULJUNK NŐGYÓGYÁSZHOZ?

Jelenleg a járványügyi vészhelyzet miatt csak valóban indokolt esetekben keressék fel a nőgyógyászati rendelőket. Ilyenek a várandósgondozás, illetve a komolyabb vérzéssel és fájdalommal járó nőgyógyászati panaszok. Amikor minden visszatér a rendes kerékvágásba, akkor panaszmentes esetben évente egyszer javasolt a nőgyógyász felkeresése.

Panasz esetén azonban nem érdemes a nőgyógyászati konzultációt halogatni, mivel egy időben felfedezett és kezelt betegség kórjóslata lényegesen jobb lehet, és az esetleges szövődmények is elkerülhetővé válhatnak.


HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosának – Dr. Kis Éva – együttműködésével készült.