EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

MIT KELL TUDNI AZ ALLERGIÁRÓL?


Milyen fajtái vannak az allergiának? Milyen tünetek esetében gondoljunk allergiára? Mi a különbség a helyi és a szisztémás allergiás reakció között? Kérdéseinkre Dr. Kárász Hajnalka, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpulmunológus főorvosa válaszolt.


Az allergia az egyébként ártalmatlan, idegen allergénekkel szemben fellépő, immunológiai mechanizmussal közvetített azonnali vagy krónikus gyulladásos válaszreakció. Hátterében az immunrendszer genetikailag meghatározott eltérése áll.


A GYULLADÁSOS REAKCIÓ LEHET

HELYI, VAGY SZISZTÉMÁS



Az allergének olyan antigének (fehérjék vagy glikoproteinek), melyek a szervezettel történő első találkozást követően ellenanyagtermelést (IgE) indítanak el, ezáltal érzékenyítik, szenzitizálják a szervezetet, így a következő találkozás során már klinikai tüneteket okozó allergiás reakció jön létre. Milyen allergéneket ismerünk? Az allergének lehetnek légúti allergének, ételek, gyógyszerek, de még rovarmérgek is.

Sajnos a civilizációs életkörülmények megváltozásával sok új allergén került rá a palettára, melyekkel szintén számolnunk kell. Ilyenek például a latex, a különbőző gyógyszerek, a háztartási és kozmetikai anyagok, az élelmiszeripari adalékanyagok, vagy a konyhatechnikai eljárásokkal létrajövő újabb antigének.

Az allergénekre adott allergiás reakciók többfélék is lehetnek.  A helyi allergiás reakció leggyakrabban a bőrön, a nyálkahártyákon - mint kötőhártya, légutak, emésztőrendszer - okoz tüneteket. Ha viszont a gyulladás egyszerre több szervet is érint, és nem csak lokálisan jelenik meg, szisztémás gyulladásról beszélünk.

AZ ALLERGIA TÜNETEI VÁLTOZATOSAK

Honnan tudjuk, hogy allergiásak vagyunk? Milyen tünetekre kell odafigyelnünk? Dr. Kárász Hajnalka gyermekpulmunológustól tudjuk, hogy az allergiás megbetegedések többféleképpen is megjelenhetnek. Észrevehetők az alsó légutakat érintő asztma, vagy allergiás szénanátha formájában, a bőrön csalánkiütésként vagy ekzémaként, ételallergiaként, gyógyszerallergiaként, illetve rovarcsípés vagy anafilaxia formájában is.

Asztmás rohamban a légutak beszűkülnek, fokozódik a váladéktermelés, a légutak nyálkahártyája megduzzad, ez nehézlégzéses tüneteket okoz, melyet hörgőtágítóval kezelnek.

Ha az orrnyálkahártyánkon jelentkezik az I-es típusú reakció, szénanáthás tüneteink lesznek. A tüsszögéshez, vizes orrfolyáshoz, orrviszketéshez és orrduguláshoz sokszor allergiás kötőhártyagyulladás is társul, mely a szem vörösödésével, szemviszketéssel, könnyezéssel jár.

Nem ejtettünk még szót a rovarok méreganyagairól, amelyek szintén rengeteg allergiás reakciót okozó molekulát tartalmaznak. Ezek a mérgek azonnali immunválaszt váltanak ki, de szerencsére döntő többségben csak enyhe tüneteket okoznak.

EKZÉMA, CSALÁNKIÜTÉS,

ÉS A TÖBBIEK


Az ekzéma a gyermekpopuláció 15-20 százalékát érinti. Kialakulásában az allergéneken kívül szerepet játszanak genetikai és környezeti, hormonális és emocionális tényezők, kontakt allergének és bizonyos élelmiszerek is. Az ekzéma bőrszárazsággal, kifejezett viszketéssel, típusos lokalizációjú gyulladásos bőrtünetekkel jár. A csalánkiütés bármely életkorban megjelenhet, a populáció 20-30 százalékában minimum egy alkalommal jelentkezik. Lényege a bőr felső rétegében jelentkező ödéma, mely miatt jól körülhatárolt, vörös vagy rózsaszín, változó mérető csalángöbök láthatóak.

Kiválthatja bizonyos ételekre - dió, hal, tojás, tej - jelentkező allergia, a nem immunológiai okok közül  pedig a kémiai anyagokat, baktériumok, vírusok, gombák szerepét és a fizikai behatásokat (hideg, meleg, UV-fény) emelhetjük ki.

Ételekre adott reakcióknál valamennyi típusú immunválasz megjelenhet. A tünetek a gyermekek 5-8 százalékánál jelentkezhetnek, leggyakoribb kiváltójuk a tej, a tojás, a mogyoró, a szója és a liszt. Az étel elfogyasztását követően perceken vagy néhány órán belül jelennek meg az allergiás reakciók, amik leggyakrabban bőrtünetek (csalánkiütés), viszketés és légúti tünetek formájában jelentkeznek, de súlyosabb esetben anafilaxia is kialakulhat.

AZ ALLERGIÁS REAKCIÓK FAJTÁI
I-es típusú (IgE mediált) allergiás reakció: Nagyon gyorsan, percek alatt kialakuló allergiás folyamat. Ennek során a bejutó allergén gyors immunválaszt generál. Tünetei lehetnek: allergiás kötőhártya gyulladás, asztma, ekzéma, és az anafilaxia is.   
II-es típusú allergiás reakció: A folyamat során a bejutó allergének a sejtfelszíni antitestekhez (IgM vagy IgG) kötődve a sejtek pusztulásához vezet. Ehhez a csoporthoz tartoznak az autoimmun folyamatok, mint például a Goodpasture szindróma, a hemolitikus anémia, vagy a trombocitopénia. A folyamat néhány perctől akár több óráig is tarthat.
III-as típusú allergiás reakció: Az allergén az ellenanyagokkal kapcsolódva a különböző szervekben (vese, máj, lép, tüdő, erek) rakódik le, ahol 1-3 héttel később allergiás jellegű tüdőgyulladást, vagy szérumbetegséget okoz.  
IV-es típusú allergiás reakció: Az allergénnel való találkozást követően T-sejt mediált, késői túlérzékenység alakul ki. Az allergiás reakció akár 2-7 nappal később is megjelenhet. Ide tartozik a krónikus asztma, a kontakt dermatitis, a tuberculin reakció, és a transzplantáció utáni szervkilökődés folyamata is.


FONTOS A CSALÁDI ANAMNÉZIS


Az allergiás megbetegedések diagnózisában fontos szerepe van az alapos és részletes anamnézisfelvételnek, melynek ki kell terjednie a mostani és korábbi allergiás történésekre, életmódbeli szokásokra, környezetben található allergénekre és egyéb szokásokra is (mint például a dohányzás vagy gyógyszerszedés). Mivel genetikailag meghatározott betegségről van szó, fontos a családi anamnézis is, ugyanis egyik szülő allergiája esetén 30-40, mindkét szülő betegsége esetén pedig már 60-70 százalék esélye van annak, hogy a gyermek is allergiássá válik. Az allergiát olyan környezeti tényezők is befolyásolhatják, mint az időjárásváltozás vagy a vírusfertőzések.

Az allergia diagnózisának felállításakor leggyakrabban a Prick-tesztet használják, mely az I. típusú allergiás reakción alapul. A teszt 2-3 éves kor fölött végezhető el, gyerekkorban ez a leginkább használatos eljárás. A vizsgálat során a beteg bőrére különféle allergén kivonatokat cseppentenek. Ahhoz, hogy az allergén a bőrbe kerüljön, a bőr legfelső rétegét meg kell karcolni. A tesztet körülbelül húsz perc után értékelik: akkor lesz pozitív, ha a bőrön 3 milliméternél nagyobb bőrpír vagy ödéma látható. Gyermekeknél ez a leginkább használatos eljárás. A másik választható módszer az egyes allergének ellen termelt specifikus IgE kimutatása vérből. Az allergia kimutatásához a tüneteket és a diagnosztikai eredményeket együttesen kell értékelni.

AZ ALLERGIA JÓL KEZELHETŐ

Az allergiák kezelésében az első, és legfontosabb lépés az allergén lehetőség szerinti eliminálása. Ez az étel- és gyógyszerallergiák esetében egyszerűbb, de környezetrendezéssel, életmódbeli tanácsok megfogadásával a többi allergén (pollen, poratka, penészgomba, állati szőrök, toll) hatását is jelentősen csökkenteni tudjuk. A kezelés során néha elég, ha csak helyileg ható orrsprayket és szemcseppeket használunk, de sok esetben antihisztamin szedésére is szüksége lehet a betegnek. Ha nagyon erőteljes az allergiás reakció, akkor jönnek a képbe a szteroidok.

Bizonyos esetekben lehetőség van immunterápiára is, amit specifikusan egyes allergénekre fejlesztettek ki. A kezelés során a beteg egy tisztított allergénekből álló allergénkivonatot kap, melynek a koncentrációját folyamatosan növelik. A kezdeti lépéseket általában éveken át tartó kezelés követi, melynek során a korábban meghatározott adagú allergénkivonatot bőr alá fecskendezve vagy nyelv alá cseppentve juttatják a szervezetbe. 


HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Bethesda Gyermekkórház II. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály pulmunológiai ambulanciájának osztályvezető főorvosa, Dr. Kárász Hajnalka együttműködésével készült.



EZ IS ÉRDEKELHETI!