EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

MI OKOZZA A LÉGÚTI ALLERGIÁT?


Az allergiás megbetegedések sokszor légúti tünetekkel jelentkeznek, ráadásul ezek a tünetek bizony bármelyik életkorban megjelenhetnek. Allergiával kapcsolatos cikksorozatunk harmadik része a légúti allergiáról szól.


Hihetetlen, de hazánkban az utóbbi évtizedben az ilyen jellegű megbetegedések száma közel háromszorosára nőtt. Hazai adatok szerint 6-14 éves korban tizenkét százalék, 17-18 éves korban tizennyolc százalék körüli, 5-75 éves korban tizenegy százalék az allergia előfordulása.   


SZEZONÁLIS ÉS PERENNIALIS ALLERGÉNEK


A légúti allergéneket szezonális és perennialis allergénekre oszthatjuk. Ez utóbbi az egész évben folyamatosan jelen lévő allergéneket jelenti: a poratka, a házipor, a penészgomba, a különféle állati szőrök, a toll, és az ízeltlábúak allergénjei is idetartoznak. A szezonális allergének az év bizonyos szakában, a fák, füvek virágzási idején jelentkeznek, ekkor okoznak tünetet. Pollennaptárakban láthatjuk a leggyakoribb allergiát okozó pollenek előfordulási, ezen belül legintenzívebb időszakait.

Az allergének esetében keresztreakciókkal is számolnunk kell, ugyanis a pollenallergiások gyakran bizonyos ételek elfogyasztását követően is mutathatnak allergiás tüneteket. Ezt a jelenséget az allergológusok orális allergia szindróma néven tartják számon. Ismert például a parlagfű-dinnye, nyírfapollen-alma, poratka-rákfélék keresztreakció.   

SZÉNANÁTHÁS TÜNETEKKEL KEZDŐDIK

Ha légúti allergiánk van, akkor szénanáthás tüneteink is vannak: ilyen az orrfolyás, az orrdugulás, nehézlégzés, a szem környéki viszketés, az orr- és torokviszketés, valamint a folyamatos tüsszögés. Ha egy növény pollenje hozza elő ezeket a tüneteket, akkor a szezon elmúltával a tüneteket is magunk mögött hagyjuk. Ha azonban olyan allergén okozza ezeket, amivel folyamatosan, egész évben találkozunk, akkor nem múlnak el, sőt.

Az esetek egy részében a légúti allergiából asztma lehet. Hogyan? Úgy, hogy az allergiás tünetek már nem csak az orr nyálkahártyáján jelennek meg, hanem elérik a légutakat is. Ha ez az egész hörgőrendszert érinti, allergiás asztmáról beszélünk.

A betegség felismerésében intő jel lehet, ha olyan nehézlégzést tapasztalunk, amit köhögés kísér. Az is gyanúra adhat okot, ha a be- és kilégzés során sípoló hangot hallunk, vagy ha egy-egy megfázást követően még sokáig velünk marad köhögés.

A KULCS A GYÓGYSZERES KEZELÉSRE ADOTT VÁLASZ

Jelenleg nem létezik a betegséget egyértelműen kimutató teszt, és a diagnózist általában a klinikai tünetek mintázata, valamint a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítják fel. Asztmára lehet gyanakodni abban az esetben, ha a beteg kórelőzményében visszatérő köhögés, sípoló vagy nehéz légzés szerepel, és ezek a tünetek testedzés, vírusos fertőzés, allergének vagy légszennyezés következtében súlyosbodnak. Az olyan klasszikus allergiával kapcsolatos vizsgálatokon túl, mint a vérvétel és Prick-teszt, az asztma diagnózisának felállításában nagy szerepe van az úgynevezett légzésfunkciós vizsgálatnak.

Ennek során a páciens légúti beszűkülésének mértékéről kap pontos értéket a kezelő orvos. A diagnosztizálás folyamatában a peak-flow-méternek (csúcsáramlás mérő) szintén nagy szerepe van. A kapott eredmények alapján kerül sor a kezelési terv összeállítására.


AZ ALTERNATÍV GYÓGYMÓDOK NEM VÁLNAK BE


Számos asztmától szenvedő beteg - a más krónikus betegségektől szenvedőkhöz hasonlóan - alternatív gyógymódokhoz fordul, felmérések szerint a betegek közel ötven százaléka használ valamilyen alternatív kezelést. A legtöbb ilyen alternatív gyógymód hatékonyságára vonatkozóan nincs sok információ: a C-vitamin használatát nem támasztják alá megfelelő bizonyítékok, de az akupunktúra sem kecsegtet túl sok jóval, hiszen semmi sem bizonyítja, hogy hatékony lenne az asztma kezelésében.

Mivel ez a betegség nem múlik el csak úgy magától, ezért csak az orvos által előírt gyógyszeres kezelés enyhítheti, vagy szüntetheti meg a tüneteket. A megfelelő gyógyszerkészítmény kiválasztása többek között a betegség súlyossági fokától és a tünetek gyakoriságától függ. Emellett természetesen minden páciens esetében fontos a tünetek megelőző megfigyelésére és kezelésére vonatkozó konkrét, személyre szabott terv kidolgozása.

Az asztma hatékonyabb kezelésében nagy szerepe van a kiváltó okok (például a cigarettafüst, vagy a háziállatok szőre) eltávolításának a beteg közeléből. Ha ez önmagában nem elegendő, akkor kell elkezdeni a beteg gyógyszeres kezelését.

Az asztma előfordulása Magyarországon hat-nyolc százalékos, de folyamatos növekedést mutat.

ANAFILAXIÁS SOKK


Az anafilaxia akutan jelentkező, több szervrendszert érintő, szisztémás tünetekkel járó, potenciálisan életveszélyes túlérzékenységi reakció. A tünetek a kiváltó allergén bekerülését követően néhány másodpercen, percen belül jelennek meg. 

Annak valószínűsége, hogy valakinek élete folyamán anafilaxiás sokkja lesz, mindössze egy-három százalék, ezen belül a halálozások száma körülbelül egy százalék. A sokk kiváltó oka egyharmad részt ismeretlen, egyharmad részben földimogyoró, mogyoró, hal, kagyó, tej, tojás. Ezen kívül még ismert a latex, rovarmérgek, gyógyszerek, diagnosztikában használatos anyagok ilyen jellegű hatása is.

A tünetek megjelenése változatos, bőrtünetként mindig jelen van az urticaria és a lágyrészduzzanat. Első tünetként többnyire a bőrön, az arcon, és a száj körül jelentkeznek kiütések, bizsergés, torokszorítás formájában, majd jelentkezhet mellkasi szorítás, nyugtalanság, izzadás, gyengeség is, amit nehézlégzés, stridor, görcsös hasi fájdalom, hányinger kísérhet. Nagyon fontos, hogy mindössze néhány másodperc vagy perc alatt eszméletvesztés következhet be.

Az anafilaxiás sokk felismerése a tüneteken alapul, ilyen esetben maximum vérből való allergénmeghatározás segíthet, bőrtesztet tilos végezni. A tragédia elkerülése érdekében minél hamarabb adrenalint kell bejuttatni a szervezetbe. Az adrenalint beadhatják a kiérkező mentősök, vagy - ismert allergia esetén - önbelövő injekció formájában beadhatja magának a sokk elszenvedője (vagy ha gyermekről van szó, akkor a szülő) is. Ezt követően a sokkos állapot helyreállítása kórházi körülmények között történik. Megelőzésként fontos az allergének kimutatása, lehetőség szerinti kerülése, esetleges immunterápia alkalmazása (például rovarmérgek esetén), mellyel az adott allergia megszüntethető.   



HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



FORRÁS: allergiakozpont.hu, wikipedia.hu


A cikk a Bethesda Gyermekkórház II. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály pulmunológiai ambulanciájának osztályvezető főorvosa, Dr. Kárász Hajnalka együttműködésével készült.