HOGYAN ISMERHETŐ FEL A BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR?

Ha valaki a mindennapjaiban rendszeresen nagyon nagy mélységeket és magasságokat, szélsőséges hangulatingadozásokat él meg, ráadásul ez az állapot önkárosító tünetekkel jár együtt, nagy valószínűséggel borderline, határeseti személyiségzavara van. Hihetetlennek tűnik, de a betegségre jellemző intenzív hangulatváltásokkal és impulzív dühösséggel jellemzett kórképekre ókori feljegyezésekben is találhatunk példát.

A borderline védjegye a csapongó lelkiállapot, az odi et amo (gyűlölök és szeretek) kínzó kettőssége. A tünetes időszakban a beteg számos pszichés kórkép tüneteit felvonultatja, majd az ezt felváltó normál állapotban minden visszatér az eredeti kerékvágásba. A személyiségzavarok közül egyébként ez a leggyakoribb, a népesség körülbelül két-három százaléka él ezzel a betegséggel. Nőknél az előfordulása háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.

A BORDERLINE DIAGNÓZIS NEM LÉTEZIK

Maga a borderline személyiségzavar, mint diagnózis Magyarországon már nem létezik, helyette az érzelmileg labilis személyiségzavar diagnózist használják a szakemberek, mely magában foglalja a borderline-t is.


A diagnózis megállapításához az alábbiak közül legalább ötnek teljesülnie kell:
1.    Kapcsolati instabilitás, a kapcsolatokban a túlzott idealizálás és a leértékelés közötti ingadozás.
2.    Kétségbeesett igyekezet a valós vagy vélt elhagyás elkerülésére.
3.    Identitászavar, jelentős és tartósan bizonytalan énkép vagy önértékelés.
4.    Hangulatzavar, érzelmi instabilitás, az alaphangulat depresszió, irritábilitás vagy szorongás felé való eltolódása.
5.    Önkárosító viselkedések, impulzivitás ezek közül legalább két területen: túlzott szex, költekezés, függőség, falási rohamok, felelőtlen autóvezetés, túlzott gyógyszer vagy alkoholfogyasztás.
6.    Krónikus ürességérzet.
7.    Öngyilkossággal való fenyegetőzés.
8.    Gyenge önkontroll, irreális dühkitörések.
9.    Átmeneti paranoid elképzelések.


A BORDERLINE OKAI


Az egyik megközelítés szerint a borderline személyek gyakran számolnak be arról, hogy gyermekkorukban fizikailag, szexuálisan, vagy verbálisan bántalmazták őket, emellett pedig a szüleikkel rendkívül instabil kapcsolatban voltak, ami nem biztosította számukra a folyamatos, biztonságos, szeretetteli légkört. A kiváltó okok közé tartozhat még a gyermek- vagy fiatalkorban elszenvedett nagymértékű trauma is (szülő elvesztése, szexuális kihasználtság). A betegség kialakulásában nagy szerepe van az úgynevezett érvénytelenítő környezetnek is.

Mit jelent ez? Dióhéjban annyit, hogy azok a gyerekek, akik olyan családban nőnek fel, ahol az érzéseik nem számítottak, mert vagy negligálták őket, vagy idő és érdeklődés hiányában egyszerűen csak nem foglalkoztak velük, nagyobb eséllyel lesznek személyiségzavarosak. Az érvénytelenítő környezetben tanult önérvénytelenítő gondolkodásmód hatására a borderline személyek tulajdonképpen szabotálják magukat: ítélkező, vagy önvádló gondolatok hatására elfojtják saját szükségleteiket szolgáló gondolataikat, érzéseiket.


A MEGOLDÁS: TERÁPIA

A betegség terápiája gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésre épül. A gyógyszeres kezelés elsődleges célja a tünetek enyhítésén keresztül az életveszélyes állapotok, öngyilkossági próbálkozások megszüntetése, de emellett a beteget a pszichoterápiára is felkészíti, vagy inkább alkalmassá teszi. Hosszú távon ez utóbbi terápiás típus a nyerő, hiszen míg a gyógyszer a tüneti kezelésben segít, a pszichoterápiával tartós, a gyógyuláshoz közeli eredményt elérni.



FORRÁS: wikipedia



HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikket a Swiss Prémium Egészségközpont pszichiáter szakorvosa, Dr. Szalina Ildikó lektorálta.