DEMENCIA ÉS ALZHEIMER-KÓR: A FELEDÉKENYSÉG JELLEMZŐ TÜNET

A demencia egy olyan betegség összefoglaló elnevezése, melynek vezető tünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, a súlyos gondolkodászavar, a viselkedés és a személyiség hanyatlása, mely a társadalmi környezetben és az önellátásban zavarokhoz vezet. A betegség tüneteiről és a hátterében álló lehetséges kórképről, az Alzheimer-kórról Dr. Amrein Ilona, a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusa beszélt nekünk.

A demenciának több oka lehet. Az évek alatt folyamatosan romló szellemi hanyatlás esetén meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy olyan betegség áll a háttérben, amely lsődlegesen az idegsejtek pusztulásával jár. Ezek közül leggyakoribb az Alzheimer-kór, ami a demenciák kétharmadát okozza. Jóval ritkább előfordulású neurodegeneratív kórkép a Lewy-testes demencia és a frontotemporális demencia.

VESZÉLYBE KERÜL AZ ÖNELLÁTÁS 


Mentális hanyatlás előfordulhat fejsérülés, agyi keringészavar, esetleg fertőzés következtében is. Ilyenkor a tünetek hosszabb ideig állandóak lehetnek, és ha a kiváltó ok kezelhető, akár javulhatnak is. Itt kell megjegyeznünk, hogy elbutulást nemcsak agyi betegség okozhat. Jól gyógyítható testi betegségek, például egyes vitaminhiányos állapotok vagy hormonális zavarok is okozhatnak mentális zavart. Idős betegeknél hirtelen kialakuló zavartság esetén olyan banális dolgokra is gondolni kell, mint a kiszáradás vagy gyógyszer okozta mellékhatás.

A demencia tünetei – mint a a feledékenység, a gondolkodás és a beszéd zavara, a személyiség és a magatartás megváltozása - súlyos zavart okoznak a betegek szociális életében és az önellátásban is.

A DEMENCIA SOKSZOR NEHEZEN BEAZONOSÍTHATÓ


A demencia felismerése nem mindig könnyű. Figyelmeztető jel lehet a mindennapi életben zavart okozó emlékezetvesztés, az időbeli és térbeli tájékozódás zavara, a beszéd, az olvasás és az írás nehezítettsége, a tervezés, a problémamegoldás, valamint az ítélőképesség károsodása, a munka és a szociális kapcsolatok elhanyagolása, illetve hangulatzavar és személyiségváltozás is kialakulhat. A tünetek alapján kialakított feltételezés megerősítésére képalkotó eljárásokat (koponya MR, CT) alkalmaznak.

Lényegesek a beteggel közvetlen kapcsolatban állók megfigyelései is. A kezelhető okok feltárására vérvizsgálatot (pl. vérkép, B12 vitaminszint, máj- vesefunkció, pajzsmirigy hormonok) is végeznek. A gyanú megerősítésére pszichometriai teszteket végeznek (például az órarajz teszt és az MMSE) – ezeket az állapotváltozások nyomon követésére és a kezelések sikerességének felmérésére is használják.


ÁLLHAT ALZHEIMER-KÓR IS A HÁTTÉRBEN

Alzheimer-kór esetén mire az első tünetek észlehetők, a betegséget okozó idegsejt pusztulás már évek óta zajlik. Korai stádiumban megjelenő tünet a feledékenység, a tervezés, a problémamegoldás zavara. A fentiek mellett problémássá válik a bonyolultabb mindennapi tevékenységek elvégzése akár a házimunkában, akár a munkahelyen és nehézséget okozhat a pénz kezelése is. Ebben a szakaszban a beteg még képes magát ellátni és önállóan élni, de bizonyos dolgokat már elfelejthet, például bevenni a gyógyszerét, emellett könnyen eltéved, ha új helyen jár, ismételgethet dolgokat,

megváltozhat a személyisége, valamint elkezdi kerülni a társas kapcsolatokat.


A betegség előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerülnek a viselkedészavarok, pszichiátriai tünetek, érzékcsalódások, hallucinációk, téveseszmék, amitől nyugtalanná, nem ritkán agresszívvé válhatnak.

Késői stádiumban a betegek már a saját legközelebbi hozzátartozóikat sem ismerik fel. Apátiába esnek, nem tudják visszatartani a vizeletüket, és ágyhoz kötötté válnak. Mai tudásunk szerint az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegség. A korai szakaszban megkezdett gyógyszeres kezelés egy-két évvel késleltetni tudja a betegség progresszióját.

TEHETÜNK-E BÁRMIT A MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN?

Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy egészséges életmóddal az időskori dementia kialakulásának kockázata is csökkenthető.

Egyes kockázati tényezők nem vagy nehezen befolyásolhatók. Ilyen az életkor, a genetikai háttér és az alacsony iskolázottság.  Vannak azonban igazolt rizikófaktorok, melyek ellen tehetünk. Ezek a halláskárosodás, a depresszió, a magány vagy szociális izoláció és az ülő életmód. A szakértők véleménye szerint egyharmadával csökkenthető a dementia kockázata, ha ezeken változtatunk.


AMI JÓ A SZÍVNEK, AZ JÓ AZ AGYNAK IS.

Ez azt jelenti, hogy a demencia kockázatát csökkenti:

#1 Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás.

#2 Az egészséges testsúly megtartása.

#3 A rendszeres testmozgás: keljünk fel és mozogjunk rendszeresen, pl. használjuk a lépcsőt, állva telefonáljunk!

#4 A mértéktartó alkoholfogyasztás.
#5 A dohányzás elhagyása.
#6 A vérnyomás beállítása.


Amikor egy család azzal szembesül, hogy egyik szeretett tagja demenciában szenved, előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy a beteget otthon ápolják vagy valamilyen intézményben helyezzék el.
A döntést nemcsak a betegség stádiuma befolyásolja, bár fontos tényező lehet. Korai stádiumban a beteg még csak fokozott figyelmet igényel a családtagoktól, mert lehangolt vagy elfelejt valamit. Később azonban állandó felügyeletre lesz szükség, mert veszélyes lehet egyedül hagyni, emellett pedig az olyan hétköznapi tevékenységek elvégzésében is segítségre szorul majd, mint az öltözés, az evés, vagy a tisztálkodás. Minél súlyosabb a betegség, a beteg annál kevésbé érzékeli annak súlyosságát, és annál kevésbé fogja fel, mennyire romlottak szellemi képességei, és más következményekkel is egyre kevésbé van tisztában.

Fontos figyelni a gondozó fizikai és lelki egészségére is! Ha eljön az ideje, merjünk segítséget kérni, mert ez hosszú távon mindkét ember érdekét szolgálja.



HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont neurológus szakorvosának - Dr. Amrein Ilona - együttműködésével készült.

EZ IS ÉRDEKELHETI!


TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN: