AZ EREK ELMESZESEDÉSE ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTOT IS OKOZHAT

A leggyakoribb felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek az erek elmeszesedésének következményeként alakulnak ki, de az is előfordulhat, hogy a háttérben genetikai okok állnak.

Bár a szívbetegségek többsége a szívet vérrel ellátó erek állapotától függ, előfordulhatnak olyan toxikus ártalmak, melyek következtében szívelégtelenséget okozó szívizombetegségek, illetve billentyű betegségek alakulnak ki.

Az erek állapotától függetlenek a szívfejlődési rendellenességek, amik általában genetikai okokra vezethetők vissza. Ilyen például a kéttasakos aorta billentyű, a főütőér és a tüdőverőér közötti összeköttetés nyitvamaradása, a főütőér szűkülete, illetve a pitvari vagy kamrai sövényhiány.

A MESZESEDÉS NÖVELI A KOCKÁZATOT

Ahogy már említettük, az emberek többségénél a szívbetegségek leggyakrabban az érelmeszesedés következtében jönnek létre. Sajnos gyakran előfordul az is, hogy ilyenkor csőstül jön a baj, és a páciensnek többféle problémával is szembe kell néznie: is az erek rossz állapotának köszönhetően kialakuló koszorúér-betegséget például időben kicsit később ugyan, de gyakran kíséri a váratlanul lecsapó, úgynevezett következményes szívinfarktus.

Az agyi erek elmeszesedésének következményeképpen stroke, az alsó végtagi érszűkület következtében járás közbeni lábfájdalom, claudicatio intermittens alakulhat ki.  Szerencsére a rizikófaktorok ellen van egy igen hatásos fegyver, hiszen ezek egy része hatékonyan befolyásolható az egészséges életmóddal. Így a betegség lefolyása jelentősen lassítható, emellett a súlyos, akár életveszélyes szövődmények kialakulásának esélye is jelentősen csökken. Az egészséges életmód szerepe mind az elsődleges, mind a másodlagos megelőzésben kiemelten fontos. A másodlagost megelőzés kifejezést az orvosok azokban az esetekben használják, amikor a páciens már túl van például egy infarktuson, és szeretné elkerülni a következőt. 

A szív vérellátását biztosító koszorúérrendszer állapota is lényeges, főleg a szívizomzat megfelelő működése szempontjából. A koszorúerek meszesedése, szűkülete, legsúlyosabb esetben elzáródása következtében kialakuló szívinfarktus, illetve a szívizomzat romló vérellátása a balkamra-funkció csökkenéséhez, szívelégtelenséghez, szívritmuszavarhoz, az életminőség romlásához, az élettartam jelentős rövidüléséhez, de akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet.

A GYAKORI KOSZORÚÉR-BETEGSÉG

A koszorúér-betegség a szívet ellátó artériák meszesedése, következményes szűkülete következtében kialakuló szívizom vérellátási zavar. A vérellátási problémák hatására a szívizomzat károsodása következtében romló szívműködés, szívelégtelenség jön létre. A rizikófaktoroknak egy része nem befolyásolható (életkor, nem, genetikai tényezők), más részük (dohányzás, magasvérnyomás, cukorbetegség, emelkedett koleszterin- és húgysav szint, mozgásszegény életmód, elhízás, stressz) gyógyszeres kezeléssel illetve egészséges életmóddal jól kordában tartható.

Bár sokan azt gondolják, hogy a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus csak az idős férfiak betegsége, nincs igazuk. Igen gyakran fordul elő ugyanis középkorú férfiaknál és nőknél is. A betegséget illetően a nők rizikója a menopauza után már ugyanolyan magas, mint a férfiaké, náluk azonban lényegesen nehezebb felismerni a betegséget,  és szövődményei is sokkal súlyosabbak lehetnek.


A GYULLADÁST VÍRUS IS OKOZHATJA

A szívbelhártya-gyulladás bakteriális fertőzés következménye. Mindenképpen kórházi kezelést, hetekig tartó kombinált antibiotikus kezelést, és amennyiben a billentyűket is érinti, sokszor műtétet igénylő betegség. A hajlamosító tényezők között lehet korábbi szívbelhártya gyulladás, műbillentyű vagy pacemaker a szívben, de egy korábban nem korrigált kombinált szívfejlődési rendellenesség is okozhat ilyet. A betegséget könnyedén megelőzhetjük rendszeres fogászati kontrollokkal (fogkőeltávolítás és góctalanítás) és bizonyos orvosi beavatkozások előtt adott antibiotikus kezelés alkalmazásával.

Az általános tünetek mögött állhatnak sürgős beavatkozást igénylő szívbetegségek is, ezért már az első tünetek megjelenésekor (szokatlan fáradtság vagy gyengeség, mellkasi nyomó érzés, légszomj, magas pulzusszám, gyakori fejfájás, zsibbadás a karban) érdemes orvoshoz fordulni, mert rövid idő alatt komolyra fordulhatnak a dolgok. 

A szívet érintő leggyakoribb gyulladásos betegségek közé tartozik a szívburokgyulladás, a szívizomgyulladás és a szívbelhártya-gyulladás. A szívburok és szívizomgyulladás általában genetikai hajlam alapján alakul ki, egy vírusos betegség következményeként. A vírusos fertőzések mellett bizonyos rendszerbetegségek (több szervet érintő gyulladásos betegség) miatt is kialakulhat gyulladás a szívben.


A cikk a Swiss-Prémium Egészségközpont kardiológus szakorvosának, Dr. Voloncs Bernadettnek az együttműködésével készült.