AZ AUTIZMUS TÜNETEI MÁR GYERMEKKORBAN FELISMERHETŐK

Nem is gondolnánk, hogy a leendő édesanyák hány álmatlan éjszakát töltenek az ágyukban forgolódva azon fohászkodva, hogy jaj, csak egészséges legyen. Mármint a születendő gyermek. Nagyon sok betegség már a terhesség alatt kiszűrhető, az autizmus spektrum zavar azonban nem ilyen. Cikksorozatunk második része a kisgyermekkorban jelentkező autizmusról szól.

 

Autizmus spektrum zavarról 2013-tól beszélhetünk. Ekkor újította meg az Amerikai Pszchiátriai Társaság a betegségek diagnosztikai kritériumát. Mivel az autizmus okai túlnyomórészt genetikaiak, több gént érintő szerencsétlen konstellációk, ezért gyakori a már korábban is említett családon belüli halmozódás. Ha van autista gyerek a szeretteink között, pontosan tudjuk, mekkora türelmet és odafigyelést igényelnek azok, akik rajta vannak a spektrumon.


A TÜNETEK VÁLTOZATOSAK

A tünetek nagyon széles spektrumon mozognak, a tudomány mai állása szerint minél idősebb a gyerek, annál biztosabb a diagnózis. Az első tünetek egy szakértő szemnek már a kicsi 18 hónapos korától láthatóak: késés figyelhető meg a kölcsönös szociális interakcióban, a kommunikációban (verbális vagy non-verbális kommunikáció), a rugalmas viselkedés szervezésben.


Az általános elmaradás általában két átfogó területen jelentkezik.
#1. A kölcsönösséget igénylő szociális kommunikációban: verbális vagy nem-verbális, úgynevezett metakommunikáció, szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában. A kölcsönösség, a kortársakkal való társas kapcsolatok, a vigasz, az öröm, az élmények kölcsönös megosztása, emellett a beszéd kialakulása, a kialakult beszéd funkcionális használata, a beszéd metakommunikatív oldala, és a játék (változatos és spontán főleg szimbolikus, szerep-, illetve imitatív játék) használata is sérülhet.
#2. A rugalmas viselkedés-szervezés területén (például azonosan vagy azonos jelleggel ismétlődő, illetve azonossághoz való ragaszkodást tükröző tünetek).


A tünetek 4-5 éves korban a legtípusosabbak, a fejlődési zavar akkor a legegyértelműbben felismerhető. Különösen gyakori ebben a korban a beszéd fejlődésének zavara és hogy a gyerek jobban szeret egyedül, mint mások társaságában lenni.

Ha
nem beszél vagy beszédfejlődése hirtelen visszaesik,
nem hallgat a nevére,
nem néz a szemünkbe,
érdeklődése beszűkült,
nehézségei vannak mások érzelmeinek megértésével,
csak adott típusú játékokkal játszik,
a mozgásban (kezek röpködő mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás) és a szenzoros viselkedésben furcsaságok jelennek meg (szagolgatás, vizuális ingerek keresése),
a már kialakult rutintól való történő bármely eltérés nyugtalanná teszi,

akkor érdemes szakemberhez fordulni.

ZAVAR AZ ERŐBEN

Az idő múlásával már az avatatlan szemek is könnyebben észreveszik, hogy valami nem stimmel. A szociális kapcsolatteremtés hiánya és a kommunikáció sérülése mind olyan jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Amikor a gyerek nem teremt vagy kezdeményez kapcsolatot (a szülőkkel se, ha nem muszáj), közönyös vagy épp ellenkezőleg agresszív a társaival szemben, ellenben az ismeretlen emberekkel kifejezetten kedves és nyitott, és egyáltalán nem ismeri fel a veszélyhelyzeteket, akkor szintén gyanakodhatunk.

A környező világ megismerésének zavara is okozhatja a jellegzetes ragaszkodást a megszokotthoz, vagy a frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamokat gyakorlatilag bárhol és bármikor.

SZERETIK A RENDSZERT

Az értelmesebb, okosabb gyerekek már nem feltétlenül a szenzoros ingerekkel kapcsolatos dolgokkal kapcsolatban kifejezetten érdeklődőek, hanem az olyan elvont témákkal, dolgokkal, érdeklődési körökkel kapcsolatban is, mint például a térképek, a közlekedés, a járművek, országok, lakcímek, telefonszámok szeretete. Talán nem köztudott, de az autista gyerekek közül sokan imádják a zenét, könnyen eligazodnak a számok világában, és mindenhol, ahol egyfajta rendszer van. Sok autizmussal élő személy nagyon könnyen átlátja és összerakja az elvont, de bonyolult, több részletből álló dolgokat is.


KORAI DIAGNÓZIS = KORAI FEJLESZTÉS


Azoknál a gyermekeknél, ahol felmerül az autizmus gyanúja, további vizsgálatokra van szükség. Magyarországon az Autizmus Alapítványnál, a Vadaskert Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián, és pszichiátriai szakrendeléseken végeznek ilyen irányú vizsgálatokat és állapítják meg a diagnózist. A sajátos nevelési igényről szakértői véleményt a Szakértői Bizottság adja ki.

Ha megkaptuk a nagybetűs Diagnózist, mindenképpen intenzív gyógypedagógiai fejlesztéssel kell folytatnunk gyermekünk nevelését. 

Nagyon fontos, hogy otthoni környezetünket egy autistákkal foglalkozó gyógypedagógus útmutatásai olyanná alakítsuk át, amiben gyermekünk a lehető legkomfortosabban, a legnagyobb biztonságban érzi magát. Ezt követheti a gyerek fejlesztésének elkezdése. Minél hamarabb, annál jobb.


HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?




EZ IS ÉRDEKELHETI!


TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN: