EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

AMIKOR MÁJBETEGSÉG A DIAGNÓZIS


Ha valaki májbeteg, nagyon sokáig általában fogalma sincs róla, a májbetegségek többsége ugyanis sokáig tünetmentes maradhat. Ha pedig nem fáj, nem megyünk orvoshoz. Amikor végre valamilyen apropóból mégis részt veszünk egy vérvételen, akkor a májfunkciós laborértékek emelkedése árulkodhat arról, hogy valami nincs rendben. Dr. Pusztay Gitta Margittal, a Swiss Clinic hepatológusával a máj és az epeutak betegségeivel foglalkozó szakterületről, a hepatológiáról beszélgettünk.

MKOR KEZDJÜNK EL GYANAKODNI? 


A májbetegségek kezdeti tünetei kezdetben elég jellegtelenek: a gyengeség, a hasi diszkomfortérzet, az étvágytalanság, a hányinger, vagy a jobb bordaív alatti fájdalom külön-külön több, könnyen átvészelhető betegség előfutára lehet, ha azonban ezek a tünetek tartósan fennállnak, akkor valószínűleg érdemes bejelentkeznünk egy hepatológiai szakrendelésre.

Az előrehaladott májbetegségnek már olyan típusos tünetei vannak, mint a sárgaság, a has körfogatának növekedése, a mellkas bőrén csillag alakú értágulatok megjelenése, illetve a tenyér kipirosodása. Ilyenkor már ne gondolkodjunk sokat, azonnal menjünk orvoshoz!


MÁJBIOPSZIA HELYETT FIBROSCAN


A máj sokáig nagyfokú regenerációra képes, de ha sorozatosan olyan káros hatások érik, melyeket nem képes helyreállítani, a gyulladt részek hegesedéssel gyógyulnak, a hegszövet pedig idővel a működőképes májszövet mennyiségének csökkenéséhez vezet. Ez a fibrózis. A folyamat évekig észrevétlen maradhat, a tünetek sokszor csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már igen előrehaladott állapotban van. A fibrózis következtében fellépő májzsugor végül halált okozhat.

A májkárosodás súlyosságát, a fibrózis és steatosis (zsírosodás) mértékét eddig csak szövettani vizsgálattal tudták meghatározni: a májbiopszia során a beteg májából egy úgynevezett biopsziás tű segítségével mintát vettek, és az így nyert szövetmintából állapították meg a májkárosodás fokát. A beavatkozás néhány napos kórházi tartózkodást igényelt, és ritkán ugyan, de szövődményekkel (fájdalom, vérzés, epecsorgás, légmell) is járhatott.

Ha a kezelőorvos a májkárosodás mértékéről, a májbetegség súlyosságáról, a beteg állapotának romlásáról vagy javulásáról szeretne tájékozódni, akkor jön a képbe a fibroscan vizsgálat, amit a máj állapotának felmérésére használnak, és az esetek nagy részében kiváltható vele a májbiopszia is. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a fibroscan nem helyettesíti a biopsziát. A gócos májbetegségek (daganatok, áttétek) esetében, sajnos, a fibroscan nem jelent alternatív megoldást. 



MI TÖRTÉNIK A FIBROSCAN VIZSGÁLATON?


A kezelést megelőző két órában már nem szabad enni, inni viszont lehet. Ha voltunk már ultrahangon, akkor nem lesz idegen a fibroscan sem, hiszen ez a vizsgálat is egy ultrahanggal működő vizsgáló eszköz: a kezelés során az orvos egy vizsgálófej segítségével méréseket végez a testünk jobb oldalán. Ne aggódjunk, az egész folyamat maximum negyedóra, és egyáltalán nem kellemetlen, vagy fájdalmas.

A Fibrotouch készülék a májban a lökéshullámok terjedési sebességét méri, ebből állapítja meg, hogy milyen állapotban van a szerv. Ha a hullámok gyorsan terjednek a májszövetben és az ebből számolt nyomás érték magasabb, az nem jót jelent: a beteg, heges területek ugyanis keményebbek, vagyis rugalmatlanabbak, így ezeken keresztül a hullám gyorsabban terjed, mint az ép részeken. Ha a májzsírosodás mértékére vagyunk kiváncsiak, a készülék a máj zsírtartalmát is meghatározza a rugalmasság mérésével párhuzamosan.



TÜNETMENTES, DE BETEG?

A hepatitis B és C vér útján és szexuális úton terjedő vírusok. Az egyik legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy krónikus májgyulladást okozva akár 20-30 évig is tünetszegények maradhatnak, és sokszor már csak a súlyos májzsugor hívja fel rájuk a figyelmet. Megelőzhetjük valahogyan? Védekezhetünk ellene? A válasz csak részben megnyugtató: ugyan a hepatitis A és B ellen van védőoltás, a hepatitis C ellen jelenleg nem létezik. Magyarországon a hepatitis B elleni oltást az 1986 után született gyerekek 14 éves korukban megkapták. Ha Ön 1986 előtt született és még nem volt oltva, az oltás szükségességét érdemes megbeszélnie a hepatológussal. Az oltás mellett a Hepatitis B és C ellen számos hatékony gyógyszer van forgalomban, ezeket a hepatológus szakorvos írhatja fel a betegeinek.

Ezeknél a tünetszegénység miatt csak ritkán észrevehető betegségeknél iszonyúan fontos a megelőzés! Elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, különösen, ha valamelyik családtagunk kórtörténetében már volt ilyen jellegű megbetegedés. Azoknak a pácienseknek pedig, akik korábban valamilyen műtét alatt vért kaptak, tetoválásuk van, az egészségügy területén dolgoznak, vagy szexuális partnerüket sűrűn váltogatják, létfontosságú, hogy rendszeresen ellenőriztessék magukat.



A LEGGYAKORIBB MÁJBETEGSÉGEK
Toxikus ágensek (alkohol, gyógyszer, vegyszer) okozta májkárosodás
Vírus indukálta májgyulladások (hepatitis A, B, C, E)
Autoimmun májbetegségek
Zsírmáj, valamint máj jó és rossz indulatú daganatai, cisztás elváltozásai
Ismeretlen eredetű májzsugor
Egyéb betegségek miatt másodlagosan kialakult májbetegségek
Öröklött májbetegségek (Gilbert szindróma, Haemochromatosis, Wilson kór)
A máj érrendszerének megbetegedései



MIKOR JÓ FIBROSCANT CSINÁLTATNI?
Ismert vagy tisztázatlan májbetegségeknél 
Alkohol vagy gyógyszerek okozta májkárosodás igazolására, súlyosságának
tisztázására
Hepatitis B, hepatitis C esetén a májkárosodás igazolása, betegség követése érdekében

Terhességi májbetegségekben

Cukorbetegeknél és nagy túlsúly esetén a zsírmáj igazolására, mértékének kimutatására

Autoimmun májbetegségek követésére, öröklődő májbetegségekben a májkárosodás/zsírosodás nyomon követésére

Gyermekek fájdalommentes májvizsgálata érdekében



HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont hepatológus szakorvosának - Dr. Pusztay Gitta Margit - együttműködésével készült.