A SCLEROSIS MULTIPLEXNEK SZÁMOS TÁRSBETEGSÉGE LEHET

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszert érintő autoimmun betegség. Nehéz pontosan megmondani, hogy kinél hogyan alakul, mivel a tünetek súlyossága és időbeli lefolyása is változatos. Van, akinél a betegség enyhe formája alakul ki, míg mások esetében az SM tartós funkcióromláshoz is vezethet.

A betegség során az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait, ezért ellenanyagokat és fehérvérsejteket küld az agyi és a gerincvelői idegsejtek nyúlványait körülvevő myelinhüvely ellen. A myelinhüvely egy zsírsavakban gazdag fehérjetartalmú anyag, ami az idegrostokat burkolja, szigeteli, valamint biztosítja a gyors ingerületvezetést. Az autoimmun myelinhüvely-gyulladás az idegrostok működését károsítja, melynek következtében lelassul vagy lehetetlenné válik az ingerület továbbítása. A gyulladás helyétől függően változatos idegrendszeri tünetek (látászavar, kettőslátás, izomgyengeség, koordinációs zavar, érzészavarok, autonom zavarok) jelennek meg.

HONNAN ISMERHETŐ FEL A BETEGSÉG?  


A sclerosis multiplex tünetei igen változatosak lehetnek, attól függően, hogy a központi idegrendszer mely területén alakul ki az autoimmun gyulladás.

A tünetek általában nem egyszerre jelentkeznek:

1. Homályos látás vagy teljes látásvesztés általában az egyik szemen.

2. Kettőslátás.

3. A test különböző részén tapasztalt zsibbadás, érzéketlenség, égő- vagy hidegérzés.
4. Végtagremegés, koordinációs zavar, bizonytalan járás.
5. Forgó jellegű szédülés hányingerrel.
6. Nagyfokú fáradtság.
7. Izommerevség, bénulások.
8. Vegetatív zavarok: vizelet- és székletürítési zavar, illetve szexuális problémák.
9. Pszichés tünet, mint feledékenység, koncentrációs zavar esetleg depresszió is kialakulhat.

Bár a zsibbadás, érzéketlenség leggyakrabban nem a sclerosis multiplex tünete, ha az napokon, heteken keresztül fennál és a szervezet nagy területét érinti, érdemes orvoshoz fordulni. Tartós kettőslátás, látásromlás, egyensúlyzavar vagy járásbizonytalanság esetén is fontos az orvosi vizsgálat. A sclerosis multiplex leggyakoribb formájában jellemző, hogy a tünetek hirtelen jelentkeznek súlyos formában (shub), gyakran spontán javulnak akár néhány napon belül. A kivizsgálást ilyenkor is érdemes elvégezni.

MIÉRT RITKÁBB AZ SM A FÉRFIAKNÁL?


A betegség mintegy kétszer olyan gyakran jelenik meg nőknél, mint férfiaknál. A legtöbb betegnél az első tünetek 20 és 40 éves kor között jelentkeznek, de ritkán már serdülőkorban, 12-16 éves kor között is előfordulhatnak. A fiatal korosztályban a lányoknál az SM négyszer-ötször gyakrabban jelenik meg. A két nemben tapasztalt előfordulási gyakoriság különbségét azzal a megfigyeléssel magyarázzák, hogy a nők agyi erein sokkal nagyobb számban fordulnak elő az úgynevezett S1PR2 receptorok, amik az immunsejtek agyba jutását segítik elő.


AZ SM MEGJELENÉSI FORMÁI
A betegség időbeli lefolyása alapján két fő típust és két ritkábban előforduló formát különítünk el.

#1 Relapszáló-remittáló
A sclerosis multiplex ezen típusát egymástól időben jól elkülöníthető fellángolások (shubok) és enyhülések (remissziók) jellemzik. A fellángolások jellegzetes módon hirtelen alakulnak ki, a tünetek néhány héttől néhány hónapig tartanak, majd folyamatosan javulnak. A shubok során alkalmazott szteroid lökéskezelés gyorsíthatja a javulást. Az esetek többségében (hatvanöt-nyolcvan százalék) ezt a betegségformát észleljük.

A betegség kezdeti szakaszában a remissziók idején teljesen megszűnhetnek a panaszok, később azonban egyre több maradványtünettel kell számolni. A relapszáló-remittáló formában a betegek ötödénél a kórlefolyás jóindulatú, a beteg még tizenöt év után is önellátó, munkaképes. A betegek nyolcvan százalékánál azonban hosszú távú komplex kezelésre és intenzív rehabilitációra kell felkészülni.

A betegség progressziója alapjaiban változtatja meg a betegek életét: rokkantság, munkaképtelenség, később önellátási nehézség alakul ki.

#2 Primer progresszív
A sclerosis multiplexnek erre a jóval ritkábban, tíz-tizenöt százalékban előforduló típusára a folyamatos funkciócsökkenés jellemző. A betegség során nincs remisszió, azaz a tünetek átmenetileg sem enyhülnek. A primer progresszív SM gyakrabban alakul ki negyven éves kor felett. A kórlefolyás általában kedvezőtlen.

#3 Szekunder progresszív forma
A sclerosis multiplex relapszáló-remittáló típusa az esetek körülbelül ötven százalékában idővel progresszív kórlefolyást mutat, ezt nevezik szekunder progresszív kórformának. Ilyenkor folyamatos állapotromlást tapasztalható, de időnként hirtelen fellángolások is előfordulhatnak. Az időben elkezdett kezelés egyik célja a progresszív kórlefolyás késleltetése.

#4 Progresszív relapszáló forma
Ez a ritkán előforduló kórforma a primer progresszív SM egy változatának is tekinthető, melyre új tünetek hirtelen megjelenése, illetve a már meglévő tünetek romlása jellemző.


A KEZELÉS AZ SM TÍPUSÁTÓL FÜGG


A sclerosis multiplex jelenleg még nem gyógyítható betegség, de a relapszáló-remittáló formában alkalmazott megfelelő kezelés jelentősen csökkentheti a betegség progresszióját, javíthatja az életminőséget. A betegség ezen formájának kezelésére több olyan gyógyszer áll rendelkezésre, mely a betegség lefolyását módosítja. Ezek a kezelések hatvan-hetven százalékkal csökkenthetik a relapszusok (shubok) gyakoriságát és súlyosságát, illetve közel negyven százalékkal a rokkantságot.

A gyógyszeres kezelés mellett nagy jelentőséggel bír a fiziko- és foglalkozásterápia. Ennek során a beteg megtanulja például, hogyan építse be az életébe a hétköznapi rutinteendők ellátását segítő készülékeket, illetve szakértő segítséget kap az optimális mozgást biztosító eszközök kiválasztásához (bot, kerekes szék) is. Ezeknek a terápiáknak az a célja, hogy a páciens minél tovább megőrizhesse függetlenségét.


A betegek és hozzátartozóik pszichés támogatása segíthet a betegség elfogadásában, az érzelmi stressz csökkentésében.


A SCLEROSIS MULTIPLEX NEM JÁR EGYEDÜL

A betegségnek számos társbetegsége lehet.

Fáradékonyság, alvászavar
Fáradékonyságot a legtöbb beteg már a kezdetektől fogva tapasztal, általában délután és este. Célszerű a napi program tervezésénél több pihenő időszakot beiktatni, valamint a nagy melegben légkondicionálást alkalmazni.

Alvászavar háromszor gyakrabban fordul elő SM-ben, mint az egészséges populációban, ez is hozzájárulhat a fáradékonyság kialakulásához.

Vizeletürítési zavar
A vizeletürítés zavara főleg a betegség előrehaladtával jelentkezik. A betegek gyakori és sürgető vizelési ingerről panaszkodnak, gyakori az éjszakai vizelési inger, előfordulhat inkontinencia vagy a vizeletürítés indításának zavara is.

Depresszió és egyéb pszichés tünetek
Depresszió főleg a betegség korai szakaszában jelentkezik. A későbbi stádiumban viszont nem ritkán indokolatlan optimizmus és vidámság, valamint csökkent betegségbelátás és kritikai érzék jellemző. Ritkán pszichotikus tünetek is megjelenhetnek, amikor a beteg elveszti a valósággal való kapcsolatát.

Fájdalom
A betegek több mint fele szenved fájdalmaktól, ami a rokkantság mértékével, a fokozott izomtónussal és a betegség időtartamával összefüggést mutat.

Az SM mint az idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége együtt járhat más autoimmun betegségekkel, bélgyulladásokkal, pajzsmirigybetegséggel vagy myasthenia gravissal is.


HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont neurológus szakorvosának - Dr. Amrein Ilona - együttműködésével készült.

EZ IS ÉRDEKELHETI!