A PARKINSON-KÓR OKA AZ AGYSEJTEK PUSZTULÁSA

A Parkinson-kór az agy dopamin-termelő sejtjeinek elhalása következtében kialakuló progresszív betegség, melynek elsődleges tünetei a mozgászavarok. Honnan ismerhető fel? Milyen tünetekkel jár még? Milyen korban kezdődik? Mire figyeljünk oda? Dr. Amrein Ilona a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusaként minden, az olvasóinkat érdeklő részletre kitér.

A Parkinson-kór fő tüneteként ismert remegéshez, izommerevséghez és a mozgás meglassulásához a betegség előrehaladtával gyakran egyensúlyzavar is társul. Számos nem-motoros funkció is károsodik, ami egyre inkább megnehezíti a betegek mindennapi életét. A Parkinson-kór kezdeti tüntei jellemzően a 60. életév után mutatkoznak meg, a betegség férfiaknál valamivel gyakoribb.

MI OKOZZA?

A Parkinson-kórban az agy meghatározott területén (substantia nigra) a dopaminerg sejtek pusztulása mutatható ki. A sejtpusztulás oka a mai napig nem egyértelműen tisztázott. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy több tényező együttes hatása vezet a megbetegedésekhez. Az esetek 3-5 százalékában családi halmozódás mutatható ki, azaz néha a közvetlen rokonságban is megfigyelhetőek a betegség tünetei. A genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy például a PARK1 génnek szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában. Emellett feltehetőleg környezeti hatások, oxidatív stressz és neurotoxikus tényezők is hozzájárulnak a betegség létrejöttéhez.

A TÜNETEK NAGY RÉSZE A MOZGATÓRENDSZERT ÉRINTI

A Parkinson-kór fő tünetei a remegés, az izommerevség és a meglassult mozgás. A remegés jellemzően nyugalomban észlelhető, főleg a kézujjakban, eleinte csak az egyik oldalon. Az izmok tónusa fokozott: minden irányú mozgatásnak ellenállnak, gyakran észlelhető fogaskeréktünet. A mozgások (a járás, a kézmozgások, a pillacsapás) meglassulnak, egyre szegényesebbé válnak.

A mozgások tervezése, indítása nehezítetté válik. Nehéz az elindulás, a megfordulás, az irányváltás, a járás pedig apró léptű és csoszogó lesz. Jellemző, hogy a betegek mimikai mozgása is szegényebb lesz. A hangjuk elhalkul, a beszédük pedig monoton és hadaró lesz. Ahogy már korábban is említettük, az idő előrehaladtával a mozgászavarokhoz gyakran egyensúlyzavar is társul, ami gyakori elesésekhez vezethet. A jellegzetes mozgásnehezítettség mellett nem-motoros tünetek is jelentősen ronthatják az életminőséget. Ilyen tünet lehet a szaglászavar, az alvászavar, a székrekedés, a vizeletürítési zavar,  a verítékezés, a szexuális zavar, a fáradékonyság, a végtagfájdalmak és a szédülés. Gyakoriak a gondolkodási zavarok, a szorongás és a depresszió.

 Prémium Egészségpénztári tagként a magánegészségügyi konzultációk díjai elszámolhatók és egészségkártyával is fizethetők! A kifizetett összegből húsz százalék adókedvezmény visszaigényelhető.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont neurológus szakorvosának - Dr. Amrein Ilona - együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A Parkinson-kór tényleg halálos betegség?

A 20 és 40 év közötti nők csaknem harmada küzd migrénes fejfájással

A leggyakoribb epilepszia típusok

Az autizmus tünetei már kisgyermekkorban felismerhetők