EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

A PARKINSON-KÓR OKA AZ AGYSEJTEK PUSZTULÁSA


A Parkinson-kór az agy dopamin-termelő sejtjeinek elhalása következtében kialakuló progresszív betegség, melynek elsődleges tünetei a mozgászavarok. Honnan ismerhető fel? Milyen tünetekkel jár még? Milyen korban kezdődik? Mire figyeljünk oda? Dr. Amrein Ilona a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusaként minden, az olvasóinkat érdeklő részletre kitér.


A Parkinson-kór fő tüneteként ismert remegéshez, izommerevséghez és a mozgás meglassulásához a betegség előrehaladtával gyakran egyensúlyzavar is társul. Számos nem-motoros funkció is károsodik, ami egyre inkább megnehezíti a betegek mindennapi életét.

A Parkinson-kór kezdeti tüntei jellemzően a 60. életév után mutatkoznak meg, a betegség férfiaknál valamivel gyakoribb.

MI OKOZZA?


A Parkinson-kórban az agy meghatározott területén (substantia nigra) a dopaminerg sejtek pusztulása mutatható ki. A sejtpusztulás oka a mai napig nem egyértelműen tisztázott. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy több tényező együttes hatása vezet a megbetegedésekhez. Az esetek 3-5 százalékában családi halmozódás mutatható ki, azaz néha a közvetlen rokonságban is megfigyelhetőek a betegség tünetei. A genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy például a PARK1 génnek szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában. Emellett feltehetőleg környezeti hatások, oxidatív stressz és neurotoxikus tényezők is hozzájárulnak a betegség létrejöttéhez.

A TÜNETEK NAGY RÉSZE A MOZGATÓRENDSZERT ÉRINTI


A Parkinson-kór fő tünetei a remegés, az izommerevség és a meglassult mozgás. A remegés jellemzően nyugalomban észlelhető, főleg a kézujjakban, eleinte csak az egyik oldalon. Az izmok tónusa fokozott: minden irányú mozgatásnak ellenállnak, gyakran észlelhető fogaskeréktünet. A mozgások (a járás, a kézmozgások, a pillacsapás) meglassulnak, egyre szegényesebbé válnak.

A mozgások tervezése, indítása nehezítetté válik. Nehéz az elindulás, a megfordulás, az irányváltás, a járás pedig apró léptű és csoszogó lesz. Jellemző, hogy a betegek mimikai mozgása is szegényebb lesz. A hangjuk elhalkul, a beszédük pedig monoton és hadaró lesz. Ahogy már korábban is említettük, az idő előrehaladtával a mozgászavarokhoz gyakran egyensúlyzavar is társul, ami gyakori elesésekhez vezethet. A jellegzetes mozgásnehezítettség mellett nem-motoros tünetek is jelentősen ronthatják az életminőséget. Ilyen tünet lehet a szaglászavar, az alvászavar, a székrekedés, a vizeletürítési zavar,  a verítékezés, a szexuális zavar, a fáradékonyság, a végtagfájdalmak és a szédülés. Gyakoriak a gondolkodási zavarok, a szorongás és a depresszió.

MILYEN ÖSSZEFÜGGÉS VAN A DEMENCIA ÉS PARKINSON-KÓR KÖZÖTT?

#1. A Parkinson-kór későbbi stádiumában gyakran megfigyelhetők gondolkodási zavarok, és jóval gyakrabban alakul ki demencia a hasonló életkorú idősekhez viszonyítva.


#2. Elsősorban a rövidtávú memória zavara észlelhető, a tanult ismeretanyag viszonylag jól megtartott.

#3. Hanyatlik a tervezés és a problémamegoldás, károsodik az ítélőképesség és a kritikai gondolkodás, gyakori az indítékszegénység és a koncentráció zavara.

#4. Előfordul az is, hogy Parkinson-szindróma társul más, demenciával járó idegrendszeri betegséghez, például az Alzheimer-kórhoz.


MILYEN KOCKÁZATI TÉNYEZŐKKEL SZÁMOLHATUNK?

Bár a Parkinson-kór pontos okát nem ismerjük, a vizsgálatok kimutattak néhány tényezőt, melyek a Parkinson-kór kialakulásának nagyobb kockázatát hordozzák: a betegség például gyakrabban alakul ki férfiaknál és idősebb korban. Megfigyelték azt is, hogy ritkábban fordul elő színesbőrűeknél. Egyes kutatások szerint a fejsérülések feltételezhetően összefüggésbe hozhatók a betegség kialakulásával, de a növényvédőszerek toxikus szerepe továbbra is vitatott.

HOGYAN KEZELHETŐ?

MI AZ A PARKINSON-SZINDRÓMA?

Bár a Parkinson-kór nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel jelentősen javítható a betegek életminősége. A kezelés elsősorban gyógyszeres, melynek célja a dopaminhiányos állapot enyhítése. Ehhez ma már számos hatékony készítmény áll rendelkezésre, melyeket a vezető tünetek és a betegség stádiuma alapján egyénre szabottan állítanak be. Egyes esetekben, amikor a tünetek gyógyszeres kezeléssel nem enyhíthetők, speciális idegsebészeti eljárásoknak is helye lehet a kezelésben.

A Parkinson-kór tüneteihez hasonló tónus-, tartás- és mozgászavar más, a mozgásszabályozó rendszert érintő idegrendszeri betegségben is megfigyelhető. Ilyenkor Parkinson-szindrómáról, vagy más néven parkinsonizmusról beszélünk. A tünetek oka lehet más rendszert is érintő degeneratív idegrendszeri betegség, de lehet a háttérben agyi infarktus, az agykamrák kóros tágulata, sérülés, gyógyszerhatás vagy egyéb toxikus hatás is.


HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont neurológus szakorvosának - Dr. Amrein Ilona - együttműködésével készült.

EZ IS ÉRDEKELHETI!