EGÉSZSÉGÜGYI ROVAT, AVAGY TIPPEK EGÉSZSÉGE MEGŐRZÉSÉRE

A HELYTELEN MOZGÁSTECHNIKA TÉRDSÉRÜLÉST OKOZHAT

Nyáron rengeteget túrázunk, biciklizünk, futunk, sok olyan mozgásformát űzünk, amik speciális terhelést rónak a lábunkra. A túlerőltetés vagy a helytelenül végzett mozgás pedig gyakorta vezet térdfájdalomhoz. De mitől fájhat még a lábunk? Dr. Vernes Rékával, a Swiss-Prémium Egészségközpont sportorvosával a térd sérüléseiről beszélgettünk.

A térd a legnagyobb terhelésnek kitett ízületünk. Ez csatlakoztatja a combhoz a lábszárat. Az emberi térd két féle mozgást végezhet: zsanérszerűen hajlíthatót és nyújthatót, valamint kifelé, és befelé rotálhatót. Ez utóbbi mozgástípus csak hajlított helyzetben kivitelezhető.

A térdízületi komplexumban az ízületi tokon kívül két ízület található: a combcsont és a sípcsont ízesülése, ezt nevezzük tibiofemurális ízületnek, de itt helyezkedik el a térdkalács és a combcsont ízülete is. A tibiofemurális ízületről érdemes tudni, hogy ez teszi lehetővé, hogy a térdünket képesek legyünk feszíteni és hajlítani is, valamint a ki és befelé forgatásért is ez az ízület felel.

MELYEK A LEGGYAKORIBB ELVÁLTOZÁSOK?

A legtöbbször kopásos jellegű betegségek okoznak panaszt, ilyenkor a csontok végén lévő porcborítás sérül, használódik el. A térdízületet alkotó szalagok sérülése, vagy a köztes porc, az úgynevezett meniscusok sérülése a leggyakoribb. Csak hogy értsük, a térdízületben két csúszóporc található: a külső és a belső csúszóporc (meniscus lateralis és medialis). Emellett két keresztszalag is elhelyezkedik el a térdben, egy elülső, és egy hátulsó, ezek biztosítják a térd szagittális síkú stabilitását. A szagittális kifejezés egyébként szó szerint azt jelenti, hogy nyílszerű, anatómiai szempontból pedig a testet természetes módon pontosan ketté, bal és jobb félre osztó gerincoszlop helyzetére utal.

Mivel a térd és a lábboltozat, a bokák, a csípőizület, a gerinc egységet alkotnak, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy a rendszeres mozgás ne vezessen hosszú távon sérüléshez. Érdemes felmérni, hogy nincs-e például lúdtalp, gerincferdülés, vagy csípőizületi rendellenesség, mert a rendszeres mozgás elkezdése előtt ezeket korrigálni kell. Ne feledkezzünk meg az izomzat megfelelő fejlesztéséről sem!

Fontos, hogy sportolás közben mindig odafigyeljünk a megfelelő technikára - közben folyamatosan szem előtt tartva a fokozatosság elvét -, hogy a mozgás végül ne vezessen ízületi panaszokhoz.


A TÉRDSÉRÜLÉS OKAI

A térdsérülés lehet hirtelen kialakuló, akut    elváltozás, amit leggyakrabban valamilyen    baleset, rándulás, ficam, elesés okoz; és lehet    lassan kialakuló, régóta tartó krónikus sérülés,    amikor sok mikrosérülés vezet az    elváltozáshoz. Ha a térdben olyan részek    károsodnak, amelyek konzervatív kezeléssel    nem állíthatóak helyre, elszakadnak a térdízületi szalagok, eltörik a csont, vagy a porc előrehaladott kopásos betegségével állunk szemben, bizony műtétre van szükség. Hobbisportolóknál gyakran úgynevezett túlterheléses sérülések is jelentkezhetnek. A leggyakoribb   talán a talpi fájdalom, ami a talpi kötőszövet sérülése miatt alakul ki.


A kerékpározás megfelelő technikával kiváló alternatívája lehet a például a futásnak, az úszásformák közül pedig a hát- és gyorsúszás, az evezés, vagy a víz alatti torna tehermentesíheti a térdízületet.


PIHENNI ÉS PIHENTETNI

Ha a szakorvos megtalálta a térdsérüléseket kiváltó okokat, legtöbbször elég, ha nyugalomba helyezik a sérült részt. Sokszor a fájdalmas terület hűtése is csökkentheti a panaszokat, de alkalmazhatunk célzottan lokális, gyulladáscsökkentő kezelést is a problémára. Maradandó sérülés esetén hosszú távon mindenképpen megoldás lehet a sporttechnika megváltoztatása és gyógytorna is. Ha ezek egyike sem szünteti meg a panaszokat, injekciós, vagy végső esetben műtéti kezelés a megoldás.


HASZNOSNAK TALÁLTA
EGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?



Forrás: wikipedia


A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosának, Dr. Vernes Rékának az együttműködésével készült.